A mai intézményünk elődje az egykori Ipartestület épületében Malatin tér 25. szám alatt 1949-ben megnyitott Művelődési Ház volt, amelyben napjainkban a Porcelánfestő Manufaktúra található. A kultúrház, amely járási feladatokat is ellátott, 1960-tól Petőfi Sándor Művelődési Ház néven, majd Petőfi Sándor Művelődési Központ elnevezéssel 1971-ig itt látta el feladatát. 1971 nyarán az intézményt az I. István utca 25. szám alá – a volt Belvárosi Iskola épületének földszintjére költöztették. Itt működött az újonnan elkészült, I. István út 2-4. szám alatti Művelődési Központ és Ifjúsági Ház 1977-es átadásáig.
Az új Művelődési Központ helyén álló fogadó épületét alakította át szemináriummá 1733. novemberében Patachich Gábor érsek. Az egykori vendéglő épülete hamarosan szűkösnek bizonyult, s Klobusiczky Ferenc érsek újabb építkezésbe fogott 1757-ben. Batthyány József érsek idején, 1764-ben készen állt az egyemeletes, tágas, zsindellyel fedett épület a Székesegyház közelében. Később erre egy második emeletet is építetett Kollonich László érsek 1807-ben, majd további bővítések történtek 1823-ban. A XIX. század végére Klobusiczky Péter és Császka György érsekeknek köszönhetően az épület elnyerte mai, végleges formáját. A ház, melyben az egyházmegye papjait képező szeminárium működött, sikerrel átvészelte a világháborúk megpróbáltatásait, az 50-es évek elején azonban közbeszólt a politikai akarat, és 1950-ben államosították. 1952 és 1957 között a Fővárosi Tanács Elme-szociális Otthona kapott helyet a házban, majd a Kalocsára helyezett orosz repülő alakulat tisztjeinek szállásaként funkcionált. 1975-ben, az oroszok épületből való távozását követően az akkori városvezetés Kerényi Imre építészt és munkatársait bízta meg, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség elvárásainak megfelelően, az épület barokk stílusához igazodva alakítsa át az új, közművelődési funkciónak megfelelően. A belső terek kialakítása során ekkor helyezték el az épületben a Szépművészeti Múzeum tulajdonát képező szobormásolatokat.
Az épület hivatalos átadására 1977. november 25-én került sor, amikor Pozsgay Imre kulturális miniszter átadta a közművelődésnek. Az intézmény 30 évig látta el feladatát. 1988-ban csatolták hozzá a volt Úttörőházat, amelyet 2003-ben leválasztottak, és a Liszt Ferenc Zeneiskola vette át. 2006-ban megkapja az intézmény a volt Helyőrségi Klub épületét, amely a fő épület mellett Művelődési Központ Klubház elnevezéssel működött 2007 nyaráig. Ekkor a teljes intézmény átköltözött a Kalocsa, Szent István király út 36-38. alatti klubház épületébe, ahol jelenleg is működik.
A jelenlegi épület, amely 1945 előtt Vámos Gyula ügyvéd birtokában volt, az államosítás után szakszervezeti székház volt, majd az ötvenes évek végétől a helyőrség megszűnéséig a honvédség kulturális feladatait látta el. A felújításkor összeépítették a volt mozi épületével, amelyben a filmszínházi feladatok mellett a Kalocsai Színház Társulata kapott helyett 2006 őszétől.
A Szent István király út 2-4. alatti épület jelenleg helyet ad a Tomori Pál Főiskolának, a Városi Televíziónak, és a Liszt Ferenc Művészetoktatási Intézmény rendezvényeinek. A Művelődési Központ a főiskolával együtt továbbra is ellát közművelődési feladatokat a gyönyörűen felújított épületben.
2013 január 1-től az intézmény Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár néven folytatta tevékenységét.
2020-ban a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár megszűnt és a Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ Nonprofit Kft. vette át a korábbi tevékenységeket.
